Az agilitás mint eszköz vagy kényszerű – Agilis transzformáció a munkavállalók, a menedzsment és a szervezetek szemszögéből a koronavírus járvány és a digitalizációs kényszer hatására interkulturális aspektusok mentén

Projekt kategóriák:

Pályázó neve: Óbudai Egyetem

Projekt azonosítószáma: 2021-1.2.4-TÉT-2021-00042

Megítélt támogatás:  5 000 000 Ft

Támogatás mértéke: 100%

Megvalósítás időtartama: 2022. 10. 01. – 2024. 09. 30.

Projekt rövid összefoglalója

A koronavírus járvány és annak kezelése hatalmas kihívás elé állította az egyéneket, mint munkavállalókat, és a szervezeteket, mint munkaadókat. Új kihívásokkal kellett szembenézniük, melyekkel korábban még soha sem találkoztak. Az egyik napról másikra történő lezárások, a munkavégzés és munkaszervezés teljesen új alapokra történő áthelyezése óriási feladatot jelentett minden fél számára.

Az adott helyzetben a gyors reagálás, és a változásoknak való megfelelés létfontosságú volt. Ez azonban olyan új készségeket igényelt mindkét oldalon, amelyek addig ilyen mértékben nem voltak hangsúlyosak. Az agilitás fogalma már a közelmúltban is ismert volt. Főként a projektmenedzsmentben vált ismertté, ahol a változó ügyfél igényeknek való megfelelés hívta életre azt. Azonban nemcsak a projektmenedzsment lehet agilis, a szervezet és a munkavállaló is lehet az. A digitalizációs kényszer, a koronavírus járvány kezelése még inkább előtérbe helyezte az agilitás fogalmát. A rugalmas és gyors reagálás, a változásokkal szembeni alázat, azok elfogadása mind az agilitás aspektusának minősülnek. Azonban a munkavállalói készségeknek, és a szervezetek rugalmasságának, azaz agilis működésének nagyon eltérő kulturális aspektusai vannak. Jelen kutatás során arra vállalkozunk, hogy a magyar és az arab szervezeteket és munkavállalókat vegyük górcső alá az agilitás szempontjából, megvizsgálva a jelenlegi helyzete és a jövőbeli lehetőségeket egyaránt. Érdekes eredményeket várunk, melyekből kölcsönösen tudunk tanulni. Meg szeretnék vizsgálni az oktatás szerepét a kulcskompetenciák átadásában, így az agilitás terén is. A kutatás során rá kívánunk világítani azokra jó gyakorlatokra, melyeket a vizsgált térségek oktatási rendszerei alkalmaznak annak érdekében, hogy agilissé tegyék a jövő munkavállalóit. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a meglévő munkavállalók mennyire érzik magukénak az agilitást, mint készséget, és mennyire van helye ennek a szervezetben.