LPWAN kommunikációs technológiára épülő szarvasmarha bendőszonda kifejlesztése

Projekt kategóriák:

Konzorciumvezető: ALBACOMP RI Rendszerintegrációs Kft.

Konzorciumi partnerek: Óbudai Egyetem, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

Projekt azonosítószáma: 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00109

Szerződött támogatás összege: 672.943.690 Ft

Támogatás mértéke: 62,28%

Konzorciumvezető támogatási összege: 439.197.000 Ft

Óbudai Egyetem támogatási összege: 90.319.200 Ft

Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ támogatási összege: 143.427.490 Ft

Megvalósítás időtartama: 2021.01.01. – 2023.12.31.

Projekt rövid összefoglalója

Bár az IT-eszközök által generált adatok hatékonyságnövelést célzó kezelése, tárolása és elemzése az agráriumban a legkevésbé elterjedt, világ digitalizációjának velejárója, hogy egyre több olyan operatív rendszerrel találkozhatunk az agrár szektorban is, amely az állattartó gazdaságoknak adatalapú döntéstámogatást biztosít oly módon, hogy az állatokról adatokat gyűjt, majd különböző algoritmusok segítségével az adatokat riasztások és javaslatok formájában továbbítja a felhasználóhoz. A precíziós állattartásban elterjedt döntéstámogató rendszerek alapegységei, az állatokon elhelyezett eszközök ma már elég fejlettek, azonban nehéz őket megóvni a környezeti behatásoktól. Vannak a piacon olyan bendőbe helyezhető szondák is, amelyek képesek ezeket az eszközöket helyettesíteni, azonban ezek alkalmazása még nem terjed el szélesebb körben viszonylag magas beruházás igényük miatt. Ezek az eszközök vagy a bendő pH-t és hőmérsékletet, vagy pedig a bendő hőmérsékletet és az állat aktivitását monitorozzák, így az esetleges bendőacidózis, a magas lázzal járó betegségek és az ivarzás detektálására alkalmasak. Innovációnk célja egy olyan LPWAN (Low Power Wide Area Network) kommunikációs technológiára épülő komplex döntéstámogató rendszer fejlesztése tejelő és húshasznú szarvasmarha-tartó gazdaságok számára, amely a bendőben és az állatok környezetében mért adatok elemzésén alapulva képes az ivarzás és az ellés megbízható előrejelzésére, a bendőhőmérséklet mérésén keresztül a betegségek akut szakaszban történő felismerésére, és akár a világon egyedülállóan az aktuális stresszállapot folyamatos monitorozására, a szívritmus-mérése által. A hároméves projektidőszak során nagymennyiségű adat gyűjtését tervezzük az állatok mikrokörnyezetéből (pl. hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség, NH3, CO2 stb.), és magukról az állatokról (pl. mozgási aktivitás, fekvéssel/állással töltött idő, testhőmérséklet, szívritmus stb.). A döntést támogató riasztások és tanácsok a fejlesztés tárgyát képező felhasználói felületen jelentkeznek majd a gazdáknál. Az innováció terveink szerinti mielőbbi rendszerbe állítása elősegíti a tej- és húshasznú szarvasmarhatartó gazdaságokban az időszerű/korai beavatkozásokat (gyógyszeres kezelések, megelőző intézkedések, mesterséges termékenyítés), és a különböző környezet- és állathűtési programok állatjólléti szempontú optimalizálását az istállóban/fejőházban, illetve – legeltetett húshasznú állományok esetében – a legelőn. A projekt legfontosabb eredményeiként az általános jólléti és stresszállapot a szívritmus segítségével is meghatározható lesz, ráadásul élethosszon keresztül, amelyre napjainkig nem tapasztaltunk K + F törekvést.